A tél közepén a legtöbb lakásban egyszerre fut a fűtés, a melegvíz-előállítás, a világítás és a technika is. Január különösen kritikus: az ünnepi időszak után kevesebbet mozgunk kint, többet vagyunk otthon, így a fogyasztás hajlamos megugrani. A rezsi számlán ez nem csak pár ezer forint különbséget jelenthet – sok háztartásnál 15–30%-ot is. A kérdés: tudunk-e úgy optimalizálni, hogy közben nem kell lemondani arról, hogy kényelmes legyen bent?
A fűtés az első számú „áramtemető”
A legtöbb lakásban a fűtés a legnagyobb tétel, még akkor is, ha nem elektromos. Ami viszont meglepő: rengeteget számít, hogy a hőveszteség mennyire efficiens. Egy foknyi különbség a termosztáton 6–7% fogyasztást is jelenthet havonta. Januárban sokan reflexből állítják feljebb, közben egy jól beállított időzítés, vagy egy kisebb hőpajzs az ablakon sokkal hatékonyabb.
A modern termosztátok – akár okos, akár egyszerűbb programozható verzió – egyre inkább arra mennek rá, hogy tanulják a lakás szokásait. Aki napközben dolgozik, érdemes 17–18 °C-ra engedni a visszahűlést, és csak érkezés előtt 1–1,5 órával feljebb vinni. Ezzel télen is tartható a komfort, miközben a kazán nem üzemel feleslegesen.
IT-eszközök: a „láthatatlan fogyasztók”
Bent ülünk, dolgozunk, gaming, streaming, konferenciahívás – és észre sem vesszük, mennyi készülék fut. Laptop, router, torony PC, monitorok, okoshangszórók, set-top boxok, konzolok. Ezek külön-külön nem tűnnek soknak, együtt viszont simán adnak 100–300 wattot folyamatosan, ami havonta akár 20–40 kWh pluszt is jelenthet.
Érdekes változás, hogy a téli home office-ra átállók fogyasztása átlagosan 15%-kal magasabb, mint nyáron. Nem azért, mert a laptop többet enne, hanem mert a nappal működő IT + világítás + fűtés együtt okozza a csúcsot.
Aki sokat dolgozik gépen, annak érdemes télen visszavenni a monitor fényerejét, energiatakarékos módba rakni, és ha van második monitor, néha elgondolkodni, hogy tényleg kell-e folyamatosan. Ez még komfortos, nem fáj, de számít.
Párásítás, levegőminőség és a „rejtett” hőkérdés
Télen a száraz levegő miatt sokan használnak párásítót, ami jó döntés – csak energiaoldalon nem mindegy, mit választunk. A hidegpárásító keveset fogyaszt, de nem fűt. A melegpárásító többet, viszont minimálisan segíthet a hőérzeten. Sokan meglepődnek, mennyire más 40–45% páratartalom mellett 21 °C-on lenni, mint 30%-on 22 °C mellett. Utóbbi hidegebbnek tűnik, ezért feljebb állítják a termosztátot, ami sokkal többe kerül, mint egy jól paraméterezett párásító.
A levegőszűrő/HEPA gépek is beléptek már a téli „állandó fogyasztók” közé, főleg panelben és kis lakásokban. A modern gépek viszont 5–15 wattot esznek eco módban, ami már nem horror. A gond inkább akkor van, ha a tulaj minden funkciót maxon hagy, mert „úgy biztosabb”.
Január = világítási szezon is
A nap 16–17 óra sötét-szürkében zajlik, és ez nyomot hagy a fogyasztáson. A LED-ek rengeteget segítenek, de a fényerő és a hőmérsékletválasztás is számít: a hidegebb fehér fényekből hajlamosak vagyunk többet kapcsolni, mert „éberebbnek” tűnik tőlük a lakás. Egy jól megválasztott, melegebb tónusú, nagyobb CRI értékű lámpa sokszor kevesebb wattal is komfortos.
Az is látszik, hogy a téli dekorfények (fa, LED szalag, kültéri fények) már nem olyan energiapazarlók, mint régen, viszont az „egész januárban hagyjuk égni” szokás továbbra sem olcsó. Ha már dekorfény, érdemes időkapcsolóra tenni.
Taktikázás az időszakos nagy fogyasztókkal
Van három háztartási gép, ami télen képes meglepőt húzni: a mosógép, a mosogatógép és a szárítógép. Nem azért, mert télen többet fogyasztanak, hanem mert többet használjuk őket: több ruha, több főzés, több otthon töltött idő.
Otthonoknál, ahol este 6 és 10 között megy minden egyszerre (fűtés csúcson, világítás, főzés, mosás), a havi fogyasztás jelentősen felmehet. Aki időzíti a mosást vagy a szárítást éjszakára – ha a ház/lakás és a szomszédok bírják – sokat dobhat a terhelésen.
Következtetés: nem megvonás, hanem finomhangolás
A téli energiacsúcs kezelése nem spórolási mantra, inkább stratégia. Apró döntésekből áll össze: programozott fűtés, optimalizált fény, ésszel működő IT, jó páratartalom, okos időzítés. Ezek együtt több komfortot adnak, mint amit elvesznek.
A modern háztartások egyre inkább arra mennek rá, hogy ne a fogyasztást nyomják le, hanem a pazarlást. A kettő között óriási különbség van. Január ilyen szempontból az év legjobb „tanulóhónapja”: amit itt kikalibrálunk, az februárban és jövő télen is megtérül.
Kép forrása: freepik.com